2014/02/21

A világ legszebb napnyugtája

Az észt szigetvilág egy érdekes helye a Vormsi, 93 négyzetkilométeres sziget, ahol még érintetlen természetben bóklászhat az ember. Nagyságát tekintve negyedik helyet foglal el az észt szigetek sorában. A második világháború előtt kb. 2500 ember lakta Vormsit, és nagy részük svéd nemzetiségű volt (észtül: rannarootslased). Az ún. (tenger)parti svédek évszázadokon keresztül megőrizték a nyelvüket és a kulturájukat. A svédek 1944-ben hagyták el Vormsit és mentek Svédországba. A svédek kb. 700 évig lakták e vidéket. Ennek emlékét örzi többek közt a Szent Olaf templom, a kelta keresztes temető és az idegen hangzású helynevek. Vormsi szigetén található a világ legnagyobb kelta keresztes együttese. A kelta keresztet a 17. századtól kezdve használták a szigetiek, de a legrégebbi megőrzött kereszt 1743-ból származik, a legújabb pedig 1923-ból.
Maga a Vormsi név is skandináv eredetű - úgy gondolják, hogy egy izlandi vikigről, Ormról nevezték el a szigetet. Maga az Orm név kígyót jelent. A svédek Ormsöként is emlegették Vormsit.
A hajdani sűrű lakottságról tavasszal a bozótosban kifeslő orgonák és itt-ott az erdőben elbúvó lakóházalapzatok tanúskodnak. Az erdő több mint a felét borítja a szigetnek, és a fák közt hiúzok és vaddisznók is élnek viszonylag háborítatlanul.

Kelta keresztek a szigeten (Fotó forrása)
Mostanában egy kicsit több mint négyszázan lakják Vormsit és a sziget honlapján sok érdekesség mellett egy felhívás is található: költözz Vormsira! Többek közt azzal kecsegtetik az embereket, hogy a Saxby partján lehet látni a világ legszebb napnyugtáját.

Saxby világítótornya (Fotó forrása)
Még több kép Vormsi honlapján.

A svédek kulturális hagyatéka még egy különleges hangszer, hiiu kannel vagy hiiurootsi kannel, aminek még sok neve van. Igazából tévesztő az észt elnevezés, mert a hangszer nem kannel típusú. A kannel szó itt inkább húros hangszer jelentésében szerepel. Sőt az első fele is tévesztő, mert nem a Hiiumaa szigetről származik, hanem Vormsiról, amit Hiiurootsi szigetnek is hívtak - innen a szó eredete. A hangszernek 3-4 húrja van, amelyet vagy juhbélből vagy lószőrből készítettek, és vonóval varázsolják elő belőlük a dallamot. A hangszer valószínűleg a brit szigetekről származik, és onnan Shetlandon, Norvégián és Svédországon keresztül ért Észtországba. Az alábbi videón pedig észt-svéd származású Sofia Joons ad elő egy Vormsi szigetről származó zsoltárt.


Alakul a nyári hazalátogatásom terve, főleg, hogy a komp, mely Rohuküla-Sviby vonalon szállítja a népeket, Reet névre hallgat. Állítólag legjobb kerékpárral betekerni a szigetet, úgyhogy lassan el lehet kezdeni az edzést. Aztán ott legyen a világ legszebb napnyugtája is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése