2014/03/08

Észt családnevek

Az észtek a 19. században kaptak családneveket, azelőtt tanyanév és utónév után ismerték őket. Pl. Kuke Martnak hívták a Kuke (Kakas) tanyáról származó Mart nevű férfit, ebben a sorrendben, elől a tanya, utána a keresztnév. Családneveket a jobbágyfelszabadítás hozott, és többnyire a balti német nemesurak végezték a névadást. Emiatt gúnyos neveket is adtak jócskán, és több legenda kering bizonyos nevek keletkezéséről. Például az, hogy amikor egy embertől megkérdezte az uraság, milyen nevet akar, ő azt válaszolta, hogy nem tudja, az uraság pedig azt a nevet adta neki, hogy Nemtudom (Eitea). A legendának lehetett valami valóságos alapja, mert az Eitea viszonylag elterjedt név volt a jobbágyfelszabadítás után.
A jobbágyság Lívföldön (mai Észak-Lettországban és Dél-Észtországban) 1816-ban lett szabad, Észtföldön (mai Észak-Észtországban) pedig 1819-ben. Ezzel a szabadsággal elköltözhettek a parasztok máshová, megszűnt a röghözkötöttség. A név azért kellett, hogy utána is azonosítható legyen az ember. A névadás is először Lívföldön kezdődött 1823-ban, és négy éven keresztül tartott, mindig a Szent György napon. Észtföldön 1835-ben adtak neveket, és egyszerre. Összesen 70 000 rokonság vagy család kapott családnevet. Figyelemreméltó a különböző nevek nagy száma: 31 000 név létezett - ugyanannyi, mint az akkori Franciaországban, csakhogy ott 25-ször több ember élt.

Tamme-Lauri tamm (Wikipedia)
Sok családnév helyinév, udvarház- vagy tanyanévből keletkezett, de természeti szókincs is ihlette a névadást. Néha valamilyen tárgy, anyag, személynév, szakma vagy jellemvonás után neveztek el embereket. A két legnépszerűbb név volt a Saar (Sziget, Kőris) és a Tamm (Tölgy), ami még most is a legelterjedtebb vezetéknév. De adtak német nyelvű neveket is, mint a Klettenberg (Bojtorjánhegy), vagy pedig Bibliából származókat, de mindenesetre gazdag volt a választék.
A 20. században, 1935-ben a nevek észtesítése kezdődött. Akkoriban minden ötödik ember megváltoztatta a nevét, ami elég nagy kavarodást okozott. Az akkori nevek között sok természeti és poetikus csengésű név van.

Forrás:
Eva Klaas: Kuidas eestlased perekonnanimed said (Virumaa Teataja, 31. juuli 2009)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése