2014/04/14

Hegedű

A hegedűt az észtek valószínűleg az uradalmaknál és a városokban tevékenykedett német zenészek példáját követve kezdték használni. Erre utal az elnevezése is: viiul (német violine), illetve népies kiik, kiigapill (német geige). Az észt városokban már a 17. században volt található a hegedű, az első észt hegedűsökről pedig 1765-ből származik adat, amikor a tartui várostanács megengedte az észteknek, hogy játsszanak "szokásos zenét két hegedűn és dudán".
A hegedű elterjedt egész Észtországban, és rendkívül népszerű lett főleg a 19. század elején, amikor a duda helyett lett a legfontosabb hangszer. A hegedű főleg a tánczenét szolgáltatta, de  új típusú énekeket is kísértek rajta.


A 19. század közepétől szélesen használták a hegedűt a falusi iskolákban is, ahol a tanítók tehetségesebb gyerekeket megtanítottak alapfogásokra és kottaolvasásra.

A Kihnu szigetén hegedűfesztivált is rendeznek
Észt hegedűt és a hozzá tartozó repertoárt Budapesten Karoliina Kreintaal előadásain lehet hallgatni, érdemes figyelni az Észt Intézet honlapját, feliratkozni a hírlevelükre. Április 17-én pedig Maarja Nuut koncertjén találkozhatunk az észt népzenével.

Forrás: Eesti rahvapille 2008, AS Ajakirjade Kirjastus, 96-98. o.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése